Jelen jogesetben a peres felek házasságát a városi bíróság ítéletével felbontotta, házasságukból született gyermekeiket az alperesi anyánál helyezte el , aki a jogerős ítélet meghozatalát követően a felperessel közös lakásukat megosztva használta, majd évekkel később a gyermekekkel szülei családi házába költözött.

A felperes a bíróságtól keresetében többek között a gyermekelhelyezés megváltoztatását , mindkét gyermek nála való elhelyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az ítélet hozatala óta a gyermekelhelyezésnél figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be . Az alperes elköltözésével a gyermekek tartózkodási helyét, iskolájukat tudta és beleegyezése nélkül, egyoldalúan, a gyermekek szempontjából hátrányosan változtatta meg. A gyermekek részére külön szoba jelenlegi lakóhelyükön nem biztosított. A közös lakásban a gyermekek felügyeletét ő el tudta látni, ezzel szemben a gyermekek jelenlegi lakóhelyén az alperes kétműszakos munkabeosztása miatt a gyermekek felügyelete és megfelelő ellátása kevésbé biztosított.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, az ítéletet a másodfokú bíróság a per főtárgyát illetően helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetében állított körülmények megváltozását a gyermekek érdekei szempontjából, a Csjt. 72/A. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel vizsgálta. A hivatkozott törvényi szakasz értelmében a gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak , és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. A kettős törvényi feltétel meglétét a bíróság nem látta megállapíthatónak.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Többek között arra hivatkozott, hogy a perben eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy az alperes felróhatóan, egyetértése nélkül változtatta meg a gyermekek érdekeivel ellentétesen a tartózkodási helyüket és iskolájukat.

Hivatkozott a Csjt. 72/B. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amelyek szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat , kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, megszüntette vagy szüneteltette. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés a kiskorú tartózkodási helyének, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság az alábbi indokok alapján nem tartotta alaposnak. A gyermek tartózkodási helyét illető közös döntés a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 34. §-a alapján akkor szükséges, ha szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermeket tartósan, állandó lakásán kívül más személynél vagy intézetben, vagy tartósan egy évet meghaladóan külföldön kívánja elhelyezni. A közös döntés nem terjed ki arra az esetre , amikor az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, a gyermekkel új lakóhelyre költözik. Ehhez a másik szülő egyetértésére nincs szükség , mert a gyermek nem kerül ki annak a szülőnek a közvetlen felügyelete és gondozása alól, akinél elhelyezést nyert.

Ezért az adott esetben az alperesnek a gyermekek lakóhelye megváltoztatásához a felperes egyetértésére sem volt szükség. Miután mindkét gyermek általános iskolás volt, és változatlanul ilyen közoktatási intézményben tanul, iskolájuk és életpályájuk „megválasztását" igénylő közös döntésre sem volt szükség.

A jogesetet ismertette:

dr. Báthori Edina

ügyvédjelölt